Mi a különbség a játék, edzés és gyakorlás között?
A dartsban a fejlődés nem csupán a tábla előtt töltött órák számától, hanem az elvégzett munka minőségétől és tudatosságától függ. Sokan esnek abba a hibába, hogy a céltalan dobálást összetévesztik a valódi fejlődést szolgáló gyakorlással, vagy a mérkőzések statisztikáit használják önigazolásra a tényleges rendszerszintű gondolkodás helyett.
Összefoglaljuk, hogy mik a játék, a gyakorlás és az edzés közötti alapvető különbségeket, valamint megnézünk egy hatékony, mérhető és tudatosan felépített edzéstervezést.
Egy érdekes szempont a gyakolás hossza, ideje is. Egy lassabb tempójú játékosnak több időbe telik bizonyos számú gyakorlat elvégzése, egy gyors játékosnak akár jóval kevesebbe. Tehát egyértelmű, hogy hiába edz valaki többet, mint mások, nem feltétlen lesz azonos az elvégzett munka teljesítménye és hatásafoka is azonos két embernél.
A játék során 1 az 1 vagy magunk, esetleg robot ellen ellenjátsszunk. Ilyenkor az élmény és eredmény van fókuszban, nem fejlődési célú és központú, hanem siker fókuszú a játék - verseny során nem a statisztika a fontos, hanem az eredmény.
A statisztika mögé bújás legfeljebb a teljesítmény hiányának leplezésére alkalmas vereség esetén, ezért ne bújjunk el mögé.
"Dobtam 180-at is pedig, csak a kiszálló nem jött"
"Az első 9 nyilas átlagom 90 feletti volt"
"Amikor leértem duplára elsőre kiszálltam, de a triplák nem jöttek a következő legben".
A statisztikát az edzéstervezés során elemezzük inkább ki, de ne csak a háromnyilas átlagokból induljunk ki.
Ezek önmagában nem feltétlen jó kiindulási alapok edzés, gyakorlás kidolgozásához, ha megnézzük a 3 nyilas átlagot és az első 9 nyilas átlagot.
Ennél jóval komplexebb felmérő-jellegű feladatokra van szükség.
Hasonlítsuk össze a gyakorlást és edzést!
A Gyakorlás: konkrét készség fejlesztése, egy konkrét részterületen pl. technika, játékelemek, versenyzés, mentális felkészülés.
Edzés során gyakorlatokat végzünk, amik tudatosan vannak felépítve, eltervezve, mérhető célok, ún. KPI-okat, mérőszámokat is meg kellene határozni, amivel mérhető az edzés eredményessége és hatékonysága. Nem hatékony, hatás nélküli gyakorlatokat felesleges végezni, ha nem fejlesztenek. Mérőszámok lehetnek például: kiszálló hatékonység 41 és 60 között, 61 és 80 között, 100+ feletti kiszállók 3 vagy 6 nyílból Tömegdobás, legalább 50 kör eredményét tekintve.
Rendkívül fontos megnézni, hogy adott gyakorlat valóban fejleszt-e minket vagy sem hosszútávon.
Az edzés során több készséget fejlesztünk, gyakorlás során csak jellemzően egy adott dolgot. Az edzés rendszerszintű gondolkodást és tervezés igényel. Gyakorolni lehet adhoc jelleggel is, akár, ha csak 5-10 perc szabadidőnk van.
Fontos szempont, hogy ne mindig fejlődni akarjunk, és jobbá válni.
Hanem a jelenlegi szint megtartása egyaránt fontos.
A szinten tartás sokszor elfeledett célkitűzés, de nagyon fontos az edzésbe beépíteni. Többféle ábrán a hullámvölgyek, teljesítmény csúcsokat szerepeltetnek csak, és a folyamatos fejlődésre törekvést. Viszont a szinten tartás, stabilizálás talán még fontosabb is, mint mindig előre lépni. A nagy kiugrások, hol jól játszunk, és kiemelkedően, hol jóval gyengébben nem feltétlen túl eredményes. Az egyik meccsen 50-es az átagunk, a másikon pedig 80 vagy afeletti. Ehelyett, ha az egész verseny során stabilan 65-70 között dobunk, lehetséges, hogy eredményesebb lesz a játékunk, és jobb eredményt sikerül elérni.
Az XP a játékerő (experience, tapasztalat) a T pedig az időt jelöli.
A bekarikázott, zöld szakaszok a stabilizáció - szinten tartást jelölik.
Edzés direkt és indirekt módon
Az edzés direkt és indirekt is kihat a játékra. Nem csak az aktív dobálás fejleszti a játékosokat.
Vannak olyan készségek, amik általánosak: erőnlét: mentális és fizikális állóképesség, stresszkezelés, izgulás és lámpaláz leküzdése, döntéshozatal, koncentráció, pulzuskontroll, időnyomás kezelése, közönség és külső hatások kezelése.
A kiszállózás és dupla dobás sokszor inkább mentális dolgokon múlik, amelyekre figyelmet érdemes fordítani.
Csak statikus gyakorlással ezek nem fejleszthetőek, interaktív szituációs gyakorlás szükséges hozzá.
Hogyan gyakoroljunk és edzünk? Napi, heti edzésterv összeállítása
Gyakorlás során a feladatokat osszuk több kategóriára, és több részre vagy blokkra, ne egyszerre gyakoroljunk mindent. Ne csak 170-ből és 501-ből álljon csak a gyakorlás
Időtartam: 15 perc és 1 óra max 1.5 óra legyen egy edzés blokk. 1 óra edzés, gyakorlás után könnyedén beesik a koncentráció szintje, és nem lesz hatékony az edzésmunka
Az X01 és 501 mérkőzések, legek legfontosabb szakaszai a 201 pont alá érkezés és a kiszállózás.
Gyengébb tömeget jó kiszállózással lehet kompenzálni, de fordítva nem: a jó, erős tömeg hiábavaló, ha nem tudunk kiszállni a leg végén
Gyakorlatok kategóriái
Bull: többnyire bemelegítő feladatok jellemzően
Tömeg: t20, t19, t18, t17 fókuszú gyakorlatok
Kiszálló: kerekítő nyíl és dupla megdobásából áll
Dupla: csak a dupla megdobása a cél, kerekítés nincs benne
Szektorbiztonság: adott szektorra összpontosító feladatok, pl S20, S19 stb.
Szituációs feladat: közönség, színpadi játékra felkészülés, figyelem fenntartásra fókuszáló gyakorlatok
Komplex: összetett feladatok, pl 201 DO körlimittel, JDC Challenge
X01: 201, 301, 501 SIDO, DIDO játékok - valamilyen megkötéssel pl körlimit, handicap játékok
Egy blokk felépítése
Bemelegítés
Feladat1
Feladat2
Feladat3
Az edzés felépítése hosszútávon versenyzőként
Ha versenyzőként gondolkodunk, akkor célszerű az edzéstervet versenytől versenyig tervezni. Jellemzően 5-10 napra tervezzük meg ezt az időszakot.
Ez a felkészülési időszak, amivel az adott verseny formájára is gyakorlunk, például rövid csoport mérkőzések, általában 2-3 nyert legig. Vagy egy hosszú 6-8 nyert legig tartó mérkőzésre is érdemes célzottan felkészülni. Vagy például a dupla beszállós, dupla kiszálllós versenyekre szintén javasolt optimalizálni az edzés gyakorlatait.
Ha egy kicsit távolabbról közelítjük meg a felkészülési időszakot, akkor egy megfelelő pont itt megemlíteni a versenynaptár megtervezését is. A tervezett versenyekhez közötti időszakra pedig kialakítható az irányzott edzéstervezés is.
Vegyük figyelembe, hogy nem minden nap lesz egyformán hatékony az edzésmunka. A koncentráció, fáradtság, fizikai kimerültség is befolyásolja nagyban, hogy mennyire lesz eredményes a gyakorlás. Az edzésekbe tervezzünk be pihentetőbb, szórakoztatóbb jellegű edzéseket is, így fenntartva a motiváltságot, hogy ne égjünk ki csak precíziós feladatokban.
Fordítsunk figyelmet az indirekt, például mentális felkészülésre is! Ne csak az aktív, dobál jelentsen a felkészülést.
Ezen kívül rendszeresen, két verseny között végezzünk felmérés jelleggű feladatokat is, amely objektív, részletes statisztikával segíthet minket az edzéstervezés során.
