Lourence Ilagan és Alexis Toylo Fülöp-szigeteki játékosok a World Series Final-ről léptek vissza ilyen probléma miatt.
Helyettük Daryl Gurney és Maik Kuivenhoven indul a versenyen.
A háttérben legtöbbször nem politikai okok vagy kitiltások állnak, hanem a versenynaptár és a merev bürokrácia ütközése.
Összegyűjtöttük a legfőbb okokat, amiért a vízum megszerzése akadály lehet.
Nincs sportolói kiváltság:
A dartsjátékosok nem klubok szerződtetett alkalmazottai, hanem magánszemélyek.
Egy hétvégi tornára (mint például egy World Series esemény) a legtöbb országban nem is hosszú távú sportolói munkavállalási engedélyt, hanem rövid távú látogatói vagy üzleti vízumot (Schengen C-típus) kell kérni.
Ha egy játékos nem a világ közvetlen élvonalába tartozik egy egzotikusnak számító országból, a hatóságok nem kiemelt sportolóként kezelik, hanem ugyanolyan szigorú ellenőrzés alá vetik, mint bármelyik másik magánszemélyt.
A PDC játékosi megállapodása (Player Contract):
A játékosok nem munkavállalók, hanem független szerződő felek (independent contractors), kizárólag elért pénzdíjakért és szponzori bevételekért versenyeznek.
Egyenlőtlen esélyek az utazásban:
Míg egy nyugat-európai dartsos szinte bárhova utazhat előzetes engedély nélkül, a fejlődő országokból (például a Fülöp-szigetekről) érkezőkre szigorú ellenőrzések, kötelező interjúk és lassú procedúrák várhatnak.
Lefoglalt útlevelek:
A konzulátusok a bírálat alatt hetekig maguknál tarthatják az útlevelet.
Mivel a játékosok hetente versenyeznek különböző országokban, útlevél nélkül a köztes versenyeken sem tudnak elindulni.
Szűkös határidők:
A kvalifikációs tornák gyakran csak 10-14 nappal előzik meg a főtáblás eseményt (pl. World Cup of Darts esetén).
Egy vízum normál ügyintézése viszont 3-8 hétig is eltarthat, így a frissen bejutó játékosok egyszerűen kifutnak az időből a konzulátusok leterheltsége miatt.
A darts egyre globálisabb sportág, de a nemzetközi adminisztráció sokszor még nem tudja lekövetni a versenyek gyors tempóját.
